Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Növényi fehérjeforrások

A babfélék, de általában a hüvelyesek, közismert növényi eredetű fehérjeforrások. Nem véletlenül kapnak kiemelt helyet a vegetáriánusok étrendjében. A húsoktól annyiban különbözik fehérjetartalmuk csupán, hogy – a szójabab kivételével - nem számítanak teljes értékű fehérjeforrásnak, ami annyit tesz, hogy nem tartalmaznak minden egyes esszenciális aminosavat – fehérje építőkövet -, amelyre az emberi szervezetnek szüksége lenne. Ezért szokták más növényi fehérjeforrásokkal kombinálni őket, például rizzsel, hogy az esszenciális aminosavak egymást kiegészítve a tányérodon teljes értékű ételt adjanak fehérje összetétel szempontjából.

A babféléknek számtalan fajtája létezik, de mindegyikről elmondható, hogy kiváló rostforrások az étrendedben, és hogy sokféle módon hasznosíthatók: készülhet belőlük főétel, köret vagy pástétom is – utóbbinak a mexikóiak a bajnokai -, de lehet őket csíráztatni is. Ha legutoljára az iskolában csíráztattál babot, akkor most vásárolj a közeli bioboltban egy jó zacskónyi mungóbabot, és próbálkozz újra! A kínai konyha imádott babféléje, az icipici, zöldszínű mangóbab egzotikus látványt nyújt, új izgalmakat hoz a konyhádba! A babcsíra tápanyagtartalma sokszorosa a babszemének. A babcsíra C-vitamintartalma például 600-szorosára ugrik, de néhány B-vitamin mennyisége is megnő benne. Ehhez jön még az a jó tulajdonsága, hogy a babcsíra jóval kevesebb bélgázt termel, vagy egyáltalán nem váltja ki a babfélék rendszerint jellemző, kellemetlen utóhatását.


A babszemek csíráztatását megelőzően áztasd 12 órára langyos vízbe a szemeket, majd öblítsd le és mosd át őket, végül csírázó edényben vagy befőttesüveg alján, sötétben, pamutanyaggal lefedve csíráztasd őket néhány napig. A 3-4-napos zsenge, világoszöld csírák a legtáplálóbbak!

 


 Zöldségek


 Articsóka 29%
Bambuszrügy 26%
Brokkoli 49%
Búzafű 25%
Cékla zöldje 22%
Cukkini 26%
Édeskömény 28%
Fehérrépa zöldje 30%
Fodros kel 60%
Fokhagyma 20%
Gyermekláncfű levél 27%
Jégsaláta 27%
Karfiol 27%
Kelbimbó 49%
Kínai kel 12%
Leveles kel (levél) 48%
Leveles kel (torzsa) 36%
Lucerna csíra 40%
Mángold 24%
Mustár zöldje 22%
Okra 24%
Padlizsán 12%
Paprika, piros és csípős 13%
Paprika, piros 14%
Petrezselyem 36%
Póréhagyma 22%
Rebarbara 11%
Retek 10%
Saláta, Boston 12%
Saláta, zöld fejes 42%
Snidling 18%
Spárga 25%
Spenót 49%
Tépősaláta 13%
Uborka 10%
Újhagyma 15%
Vizitorma 22%
Vörös alga 25%
Vörös káposzta 20%
Zeller 10%
Zöldpaprika 12%
Zsázsa 26%

Az emberi test sokféle sejtet épít fel.

Egy átlagos emberi szervezet 100 trillió sejtből áll.

A DNS molekula a sejtekben 2 szálú, a DNS szálak egymás körül megcsavarodva úgynevezett kettős hélixet hoznak létre, amelyet a két DNS szál bázisai között kialakuló hidrogénhíd kötések stabilizálnak. A két szál egymással szemben elhelyezkedő bázisai egymás komplemensei (kiegészítői). Az emberi genom, magi és mitokondriális DNS-ből áll. A DNS molekulákban a citozin, guanin, adenin, timin található. A DNS teljes neve; dezoxiribonukleinsav.

ribonukleinsav;RNS- molekulákat biológiai működésük szerint lehet csoportosítani.
- Transzfer RNS: Az aminosavat szállítja.
- Messenger RNS: Lemásolja a DNS bázissorrendjét.
- Riboszómális RNS: A riboszómát építi fel.

Az aminosavak a fehérjék építőkövei, a test szöveteinek képződéséhez pedig húsz, különböző aminosavból felépülő fehérje szükséges. Az aminosavak közül tizenegyet képes előállítani maga az emberi test, míg a másik kilencet (melyeket alapvető, vagy esszenciális aminosavaknak nevezünk) a táplálékkal kell bevinnünk. Ezek a következők: metionin, treonin, lizin, izoleucin, valin, leucin, fenilalanin, triptofán. A hisztidin félig tekinthető esszenciálisnak, mert a szervezetnek nem minden esetben van szüksége külső forrásra az előállításához. Nem esszenciális aminosav az arginin, alanin, aszparagin, aszparaginsav, cisztein, glutamin, glutaminsav, glicin, prolin, szerin, és a tirozin. Az aminosavaknak ez a csoportosítása azonban nem a fontosságukat tükrözi, hiszen mind a húszra nagy szüksége van a szervezetünknek.

Az állati eredetű táplálék, mint például a hús, hal, tojás, a tejtermékek, az alapvető aminosavak leggazdagabb forrásai, míg a növényi táplálékok gyakran nem tartalmazzák mindegyiket. Ez a hiányosság azonban elkerülhető, ha változatos, többféle növényi eredetű ételt fogyasztunk. A gabonafélék például lizinben szegények, míg a bab ezt nagy mennyiségben tartalmazza. Régebben úgy hitték, hogy a fehérjék megfelelő mennyiségének elérése érdekében az összes alapvető aminosavnak egyensúlyban kell állnia egymással az egyes étkezéseknél (például gabonát és babot egyszerre kell enni). Az újabb kutatások viszont igazolták, hogy ugyan fontos az aminosavak megfelelő keverékének fogyasztása, de nem szükséges mindet ugyanannál az étkezésnél bevinni.

Alanin (nem esszenciális aminosav)
  • nagy szerepe van a nitrogén a szövetekből a májba történő szállításában
  • elősegíti a glükóz anyagcserét
  • akadályozza az izomsejtek fehérjéinek lebomlása következtében kialakuló toxikus anyagok felhalmozódását (pl. aerob edzés közben)
  • antitestek termelésével segíti elő az immunrendszer működését

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.