Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A jóga négy ösvénye

1. Dzsnáná Jóga - A tudás jógája

2. Rádzsa Jóga - Az elme feletti uralom jógája

3. Bhakti Jóga - Az odaadás jógája

4. Karma Jóga - Az önzetlen szolgálat jógája

Válassz ki egy ösvényt, de vidd mellette a többit is.

1. Dzsnáná Jóga - A tudás jógája

A legrövidebb, de a legnehezebb út.

A következő lépésekből áll: az írások tanulmányozása tanítómester vezetése alatt, a megismert igazságok feletti elmélkedés, és azok intellektuális elemzése, meditáció és számádhi (megvilágosodás).
A dzsnana jóga az értelmet eszköznek használja az anyagi világ fogságából való megszabaduláshoz. A tudakozódáson és elemzésen keresztül az elmét saját természetének vizsgálatára használja fel.

2. Rádzsa Jóga - Az elme feletti uralom jógája

Az elme feletti uralom jógája. Az elmét lépésről-lépésre elemzi, majd különböző technikák alkalmazásával fokozatosan az uralma alá vonja, és így egyre magasabb tudatállapotokat ér el.

A radzsa jóga egyik al-ösvénye a kundalini jóga. Ez a jógaág elsősorban a pránával (éltető erő) dolgozik, s így felébreszti az alvó kundalini energiát. Ezután az elme feletti uralom már automatikusan megvalósul. Ennek egyik al-ága a hatha jóga.

A radzsa jóga 8 lépcsője:
1. jamák:
  • áhimszá – nem ártás
  • szatja – igazmondás
  • bráhmacsarjá – Istent látni mindenben
  • ásztejá – nem lopás
  • ápárigrahá – ajándékok nem elfogadása (ne halmozz)
2. nijamák:
  • szócsa – külső-belső tisztaság
  • szantosa – elégedettség
  • tapasz – önmegtartóztatás
  • szvadjaja – spirituális írások tanulmányozása
  • Isvarapranídaná – az Úr imádása

3. ászanák – testgyakorlatok,

4. pránájáma – légzőgyakorlatok,

5. pratjáhára – az elme elválasztása az érzékektől,

6. dháraná – koncentráció,

7. dhjána – meditáció,

8. szamádhi – tudat feletti állapot/megvilágosodás.

3. Bhakti Jóga - Az odaadás jógája

A törekvő az igazságot a személyes Isten, azaz lsvara (Isten emberi ésszel és szívvel felfogható formája) iránti odaadásával és feltétlen szeretetével ismeri fel.

Alapvető mozzanatai közé tartozik az imádság, éneklés, Isten neveinek ismétlése, az Istenről és szentekről szóló történetek mesélése, vallási ceremóniák és rítusok. A bhakti jógi úgy próbál megszabadulni az én-tudattól (egocentrizmus), hogy fejleszti magában az alázatot, körülveszi magát Istennel, és szüntelenül arra gondol, ő csak egy hangszer Isten kezében. Lényegében a legtöbb vallás a bhakti jógát tanítja, de mindig fennáll a veszély, hogy fanatizmusba csap át. A jóga azt mondja, mindenki úgy képzeli el magának Istent, ahogy akarja. Mindenkinek más a kapcsolata Istennel. A végső szabaduláskor ezek a különbségek úgyis feloldódnak, amikor bekövetkezik az "egyesülés a leírhatatlan Eggyel".

4. Karma Jóga - Az önzetlen szolgálat jógája

A törekvő, ha karma jógát gyakorol, minden cselekedetét Istennek ajánlja fel anélkül, hogy bármilyen viszonzást várna el érte. A karma jógi minden élőlényben a benne lakozó Urat próbálja meglátni.

Ha egy cselekedetnek lemondunk a gyümölcséről, akkor az önzetlen cselekedetté válik. Azáltal, hogy valaki nem gondol személyes szükségleteire és vágyaira, hanem megpróbál mindenkinek segíteni, aki csak körülveszi őt, legyen az ember, állat, a bolygó vagy az egész világ, a szíve kitágul, egoizmusa megsemmisül, és létrejön az egység tudat. A karma jógát bárhol, bármilyen körülmények között lehet gyakorolni, ha igaz vágyat érzünk az önzetlen szolgálat után (otthon, irodában, építkezésen, stb.).